
Mert amíg a klapa éneklés elsősorban szerelmi és kissé melankolikus tematikával foglalkozik, amikor elindul az igazi ojkanje, minden megengedett.
Van itt szerelem, viccek az egybegyűltek számlájára, történelmi eposzok, az énekesek pedig nem restek a társadalmi aktualitásokat, sőt, a politikát is beleszőni dalaikba. Ez a népi énekesek és szatirikusok hagyománya még az ókor idejéből, így a legrégibb görög irodalmi műveket, Homérosz Iliászát és Odüsszeiáját is, amely a háború viharjának eseményeit választotta témájául, először eposzként énekelték, és csak később jegyezték fel. Úgy tartják, hogy a Horvátok, amikor erre a vidékre költöztek, átvették az ojkanje ősi elemeit, hogy azután a hagyományt kizárólag szájhagyomány útján átörökítsék generációról generációra.


