
Csillagokkal teleszórt tengeri kék
Üledékes mészkő- és dolomitsziklák, karsztos domborzatok, barlangok, szakadékok, víznyelők, tavak, sós források és termékeny völgyek. A Lastovo Natúrpark 46 szigetet, szigetecskét, sziklazátonyt és zátonyt foglal magába. A legdélibb horvát lakott sziget, Lastovón kívül a parkban találhatóak a Lastovnjaci és Vrhovnjaci szigetcsoportok, valamint a Sušac-sziget is. Itt több mint 800 növényfaj és 175 madárfaj található, míg a lastovói tenger kék mélységeit lenyűgöző élővilág gazdagítja. Lastovot 2006-ban nyilvánították natúrparkká. A második világháború után a sziget kizárólag katonai célokra volt fenntartva, és a turizmus csak 1988 után kezdett fejlődni, amikor megszűnt a külföldiek látogatásának tilalma.

A szigetcsoport varázslatos szépsége a csillagok alatt
A kíváncsi szemektől elrejtve, a távolságot előnyére fordítva, a természet varázslatos szépséget ajándékozott Lastovónak és környékének. Amikor a Nap eltűnik a horizont mögött, a Lastovo Natúrpark valódi természeti planetáriummá alakul.
Távol a nagyvárosok fényszennyezésétől, itt az ég csillagokkal borított. Szabad szemmel is tisztán látható a Tejút, a csillagképek és a bolygók. Van-e romantikusabb annál, mint a tenger hangját hallgatva a parton feküdni, és a csillagos égboltot nézni?

A parkban a természeti és kulturális örökségek 143 négyzetkilométer tengeri és 53 négyzetkilométer szárazföldi területen, tökéletes harmóniát alkotva, fonódnak össze.
Lastovo közvetlen közelében találhatók a Prežba, Mrčara, Kopist és Sušac szigetek. A Lastovnjaci és Vrhovnjaci szigetcsoportokat további kisebb szigetek alkotják. Lastovo az egyetlen lakott sziget. A szigeten Lastovo, Pasadur, Ubli, Skrivena luka és Zaklopatica településein zajlik az élet.
Lastovo 46 szigetet és szigetecskét, 46 templomot és ugyanennyi mezőt rejt. A szigeten nincsenek mérgeskígyók, így bátran felfedezhetjük gyalogosan vagy kerékpárral is. A tenger kristálytiszta, kékeszöld színű, a lastovoi strandok pedig teljesen természetesek – sziklásak és kövesek, fenyőfák árnyékában húzódnak – ilyen például a Zaglav öböl, Lastovo délnyugati részén. Kavicsos strandot a Skrivena lukában találhatunk. Az egyetlen homokos strand, a Saplun, pedig a Mladine-szigeten található, ahová hajóval lehet eljutni.
A natúrpark őrei felfedik Önöknek, hol vannak az elsüllyedt hajók roncsai, a szürke sólyom fészkelőhelyei, a neptunfű-mezők, valamint hogyan juthatnak el Lučicába, a barokk halászfaluba. Ezek a vezetett túrák négy órán át tartanak, és nyáron állnak a vendégek rendelkezésre. A kirándulásra mindenképp vigyenek magukkal vizet, napvédelmet és fürdőruhát is.

Lastovo növényvilága a Földközi-tenger egyik legjobban megőrzött ökoszisztémája.
Az aleppói fenyő és a magyaltölgy dominálta sűrű erdők a Lastovo Natúrpark 70%-át borítják. Lastovo és Prežba kis területén 23 orchideafaj nő. A növényvilág gazdagságát helyi endemikus fajok is bizonyítják, mint a különleges Biserrula pelecinus dalmát hüvelyes és az ampelodesmos.
Számos vándormadár választja Lastovot otthonául. Ritka tengeri madarak, például a bukdosó vészmadár és a mediterrán vészmadarak fészkelnek itt, míg az eleonóra-sólyom és a szürke sólyom a magányos sziklákat választották élőhelyül. A Lastovo-szigetcsoporthoz tartozó Lastovnjaci és Vrhovnjaci szigetcsoportokon található a veszélyeztetett korallsirály horvátországi populációjának 70 százaléka.
A szárazföld mellett a Lastovo-szigetcsoport flórája és faunája a tenger mélyén is tündököl, örömet okozva a mélység szerelmeseinek.
Az tengeri világ pompáját 248 tengeri növényfaj, vörös korallok, homárok, különféle halak és sok más faj adja. Ha horgászni szeretne Lastovón vagy a környező szigeteken, horgászengedélyét a natúrpark igazgatóságánál válthatja ki.
Lastovo gazdag kulturális öröksége mind a vallási és világi építészetben, mind a régészeti lelőhelyekben is megmutatkozik. A legérdekesebb attrakció mégis a lastovói kémények látványa.
A helyi kémények különböző méretűek, furcsán vannak díszítve, és a teljes településen nem találunk két egyformát. Igazi kis műalkotások, amelyek Lastovo régi házainak tetőit díszítik. Lastovo, az egyetlen település a szigeten, amely nem tengerparti. Egyedülálló reneszánsz építészete és amfiteátrumszerű alakja miatt 2005 óta kulturális-történelmi műemlék.
A lastovói kéményeket és a mediterrán növényekkel teli kerteket megcsodálhatjuk a Hum-hegy kilátójáról. A kilátó ismert arról, hogy ideális szelfiző helyszín. 417 méterével ez a sziget legmagasabb pontja. A kilátó közelében található a 15. századi Szent György-kápolna és egy elhagyatott kaszárnya is.
Lastovón több mint 200 kilométernyi kijelölt túraútvonal található. Az ösvények többek között kilátókhoz vezetnek, ahonnan elbűvölő panoráma nyílik a lastovói szigetcsoprota egészen Mljet, Korčula, Pelješac és Vis szigetéig. Szép időben a sziget déli oldalán lévő Galičine kilátóról még a Mala és Velika Palagruža szigetek, valamint az olasz partok is láthatóak. A Galičine kilátóról nyílik a legszebb kilátás a lastovói csillagos égre is.
A Horvát Köztársaság szellemi kulturális örökségének része a Lastovói farsang, amely több mint ötszáz éves hagyománnyal rendelkezik. A farsang mindig Szent Antal napján, január 17-én kezdődik, függetlenül attól, hogy milyen napra esik, és hamvazószerdáig tart. A farsang pontos szabályok és eljárások szerint zajlik, színes jelmezekkel, zenével és tánccal. Az eseményen az összes helyi lakos részt vesz, a látogatók pedig évről évre a szigetre özönlenek a világ minden tájáról.

A legenda szerint a Lastovo-szigetcsoport legkeletibb szigete, Glavat, az Olümposz isteneinek vitája miatt keletkezett. A történet szerint arról vitáztak, hogy melyik sziget szebb – Lastovo, Korčula vagy Mljet. Poszeidón elküldte szolgáját, hogy eldöntse, ám a küldött, miután felmerült a mélyből, nem tudott dönteni, ezért az istenek büntetésből kővé változtatták. Így keletkezett Glavat, ahol 1884 óta egy világítótorony is áll.
Tizenkét tengeri mérföldre nyugatra Lastovótól, a Sušac-sziget déli részének legmagasabb csúcsán 1878-ban épült a Sušac világítótorony. A kőtornyos épület a vad tájból kibukkanva, 80 méter tengerszint feletti magasságban jelez az arra járó hajóknak.
Ha különleges tengeri kékre vágyik, látogasson el Skrivena lukába. Ott található az 1839-ben épült Struga világítótorony az azonos nevű fokon, a tenger szintje fölött 90 méterrel. A világítótoronyhoz tartozó strand betonozott, mólóként szolgál és emiatt a tenger itt mélyebb.

Lastovo legnagyobb kikötőjébe, Ubliba, Splitből katamaránnal három és fél órás utazással juthat el. Komppal is érkezhet, de az út így körülbelül öt órát vesz igénybe. Egész évben közvetlen hajójárat közlekedik Dubrovnikból is. A parknak nincs hivatalos bejárata, és a belépés ingyenes, kivéve, ha magánhajóval érkezik, vagy ha részt vesz a vezetett túrák valamelyikén. A jegyárak és a szolgáltatások megtalálhatók a Lastovo Natúrpark hivatalos weboldalán.
A Solitudo hotel az egyetlen szálloda a szigeten, de két kempingben és a tradicionális lastovói házakban is meg lehet szállni. A lastovói éttermek friss halakat és tengeri herkentyűket kínálnak, amelyeket lastovkával, egy helyi olívafajta fűszeres, aromás és kiváló minőségű olajavál ízesítenek.
A csillagok alatt élje át a Lastovo Natúrpark különleges varázsát, fedezze fel az Adria rejtett paradicsomát.
| Web: |
|---|