
Kempingezés
Fedezze fel
A monumentális, 1940 méter hosszú, 25 méter magas falaknak köszönhetően, melyek a Srđ-hegy lábánál helyezkednek el, Dubrovnik, az egyik leglátogatottabb Adria-parti város, 1979-ben felkerült az UNESCO Világörökségi listájára.
Dubrovnik a Stradunról - főutcájáról, mely egyben a város legrégibb utcája – ismert, melyen régen történelmi személyiségek, ma pedig királyi családok tagjai, híres színészek, énekesek, sportolók és sokan mások sétálnak. Hát miért ne tenné ezt Ön is?! Ennél az utcánál régebbi a Minčeta-torony, mely ma a városnak és a város szabadságának egyik legszebb szimbóluma, valamint a világ egyik legszebb erődítménye. Itt található a Bokar-erőd is, mely valaha a város főbejáratát védte, ma pedig az egyike azon helyszíneknek, ahol a Dubrovniki Nyári Fesztivál rendezvényeit tartják. E rendezvényen osztják ki az Orlando-díjat, melyet a város egyik szimbólumáról neveztek el – a kőoszlopról, melybe egy középkori, karddal és pajzzsal felszerelt páncélos lovag képmását faragták, és melyhez a hősről, Orlandóról (Rolandról) szóló legenda kapcsolódik, nevezetesen, hogy Dubrovnik polgárai, hálából, amiért hozzájárult az arab kalózok elleni védekezéshez, emlékművet állítottak neki.

Az Orlandó előtt rendezik minden évben az említett nyári fesztivál megnyitóját. A ceremónia részét képezi a „Libertas” zászló felvonása is, mely hasonlít a Dubrovniki Köztársaság lobogójához. Ezek mind a szabadság szeretetének jelképei, amiről Ivan Gundulić barokk költő is megemlékezik verseiben. Az Orlandóval szemben található a Sponza palota, mely régen a Köztársaság pezsgő kereskedelmi és kulturális központja volt.
A Dubrovniki Köztársaság idején épült továbbá a Ferences rendház, ahol még ma is működik a gyógyszertár. 1317-ben alapították, ahogy a rendházat is, így ez Európa egyik legrégibb gyógyszertára. A Dominikánus rendházban a nagy Tiziano festménye mellett nézze meg a 15-16. századi dubrovniki festőiskola tanulóinak munkáit is, a székesegyházban pedig a dubrovniki aranyművesek által a 11-19. században készített ezüst és arany relikviákat. Álljon meg egy kicsit a nagy Onofri szökőkútnál, melyet a legnagyobb dubrovniki komédiaíró, Marin Držić „Novella Stanacról” című művében is említ, együtt a kicsi, azonos nevű szökőkúttal. Látogasson el a Rektori palotába, továbbá feltétlenül sétáljon körbe a városfalon is. A Tengerészeti Múzeumban ismerje meg a Dubrovniki Köztársaság több évszázados tengerészeti hagyományát, tudjon meg többet a híres tengerészekről, Getaldić matematikusról és Ruđer Bošković fizikusról. Másszon fel a Lovrijenac erődbe, mely az egyik legszebb színpad William Shakespeare „Hamlet” című művéhez. Fizikailag nagyobb kihívást jelenthet felmászni a Srđ-hegyre. Innen élvezheti a legszebb kilátást Dubrovnik és környékének szépségeire.