Misztrál – A jó tündér

A misztrált még “jó szélnek”, a tengerészek, főként a vitorlások barátjának is hívják. Olyan nyári szél ez, amely csökkenti a forróságot; éppen ezért szeretik őt a szőlősgazdák is, mivel lehűti a szőlőültetvényeket, kiváltképp azokat, amik a déli lejtőkön hosszabb napsütésnek vannak kitéve, emellett még megakadályozza a szőlőfürtök megbetegedését.

Júliusban és augusztusban a legerősebb. A tenger és a szárazföld hőmérséklet különbsége miatt keletkezik, éppen ezért termikus szél, ami a tenger felől a szárazföld felé fúj. A misztrál a nap mozgását “követi”, így déltől, amikor elkezd fújni délkeleti iránya van egészen délutánig, amikor is irányt változtat, és amikor elcsendesedik északnyugati irányból fúj.

 

Ha szép és napos idő van, akkor rendszerint mindennap fúj. Délelőtt tíz óra körül, legkésőbb délben kezd el fújni és egyre erősödve egészen szürkületig fúj, ámbár előfordul, hogy tovább is. Apránként nő az ereje alkalomadtán egészen a délutáni maeštralun szélig, ami azért hevesebben, akár több mint 30 csomóval is tud fújni. Rendszerint jóval erősebb az Adria középső részein, inkább a déli partokon, mint az északiakon. A nyílt tengeren nagy hullámokat ver fel (például Hvar és Vis, vagy Korčula és Lastovo között), a csatornákban pedig a sebessége nő meg (például Zadar és Ugljan, Brač és Hvar, vagy Korčula és Pelješac között).

Ideális, ha a misztrál a hajó farát “tolja”, mégis a vele való hajóút során, a kísérő hullámzások miatt szükség lehet egy kis jártasságra, függetlenül attól, hogy vitorlással vagy motorcsónakkal hajózunk. Azonban ez sem mindig jellemző, hiszen olyan is előfordul, hogy egész nap csendesen fúj, csak esetenként haladva meg a 10 csomó erősséget. Alkalomadtán, különösen a csatornákban megtévesztően felerősödhet. Nem egyszer előfordul, hogy nagyon váratlanul átcsap a kezdeti, délkeleti irányból északnyugatiba, így összeütközve az előbbi széllökésekkel, amik igazából még be sem fejeződtek.

 

A misztrál kimaradása időjárásváltozást jelez előre. Rendszerint egy napi csend után indul a misztrál dél irányba, ami az időjárás elromlását jelenti. Általában, ha kimarad a szabályszerű szélváltoztatás, nevezetesen a szárazföldről a tenger felé (burin, bóra) vagy a tenger felől a szárazföld felé, akkor nagyobb időjárásváltozás következhet be.

Lebić – A gonosz boszorkány

Délnyugati szél, mely a horvát parton a jugo (délkeleti szél) után fúj. Nagyon veszélyes a hajósokra nézve, mivel hirtelen támad fel és képes viharos erejű széllé fejlődni.

Oštro – egyenesen délről

Déli irányból fúj, az Adrián igazából elég ritkán jelentkezik, de a hajósoknak rendkívül sok gondot okozhat, főleg a nyílt tengeren.

Pulenat – a nagy hullámok szele

Nyugati szél, mely nem jelentkezik gyakran, de ha megjelenik, tele vannak vele a hírműsorok, mert bőséges és intenzív csapadékot hoz magával.

Tramontana – a bóra könyörületesebb nővére

Ian Gibson szerint, aki Salvador Dali életrajzát írta meg, a híres művész a tramontana szél miatt Figueresből Barcelonába költözött, mert nem bírta tovább elviselni azt.

Bóra – A hisztis dráma királynő

A bóra az Adria keleti partjának leghevesebb szele.

Jugo – A szeszélyes király

Ha a bórára ráillik a heves jelző, és hogy olyan erősen is tud fújni, ami már a hajósok számára veszélyt jelent (szerencsére ez általában mégis csak télen fordul elő); a másik, “fő” adriai szélre ezt a jelzőt nem lehet használni, de hogy a vitorlázás során mégis képes mindenféle problémákat előidézni, az azért cáfolatlanul jellemző rá.

Levant – Az ünneprontó

A levant keleti irányból fúj, a szélirány kis változásait okozzák a hosszú csatornák a szigetek között, melyek általában kelet/nyugati irányban húzódnak.

Misztrál – A jó tündér

A misztrált még “jó szélnek”, a tengerészek, főként a vitorlások barátjának is hívják.

Lebić – A gonosz boszorkány

Délnyugati szél, mely a horvát parton a jugo (délkeleti szél) után fúj. Nagyon veszélyes a hajósokra nézve, mivel hirtelen támad fel és képes viharos erejű széllé fejlődni.

Oštro – egyenesen délről

Déli irányból fúj, az Adrián igazából elég ritkán jelentkezik, de a hajósoknak rendkívül sok gondot okozhat, főleg a nyílt tengeren.

Pulenat – a nagy hullámok szele

Nyugati szél, mely nem jelentkezik gyakran, de ha megjelenik, tele vannak vele a hírműsorok, mert bőséges és intenzív csapadékot hoz magával.

Tramontana – a bóra könyörületesebb nővére

Ian Gibson szerint, aki Salvador Dali életrajzát írta meg, a híres művész a tramontana szél miatt Figueresből Barcelonába költözött, mert nem bírta tovább elviselni azt.

Bóra – A hisztis dráma királynő

A bóra az Adria keleti partjának leghevesebb szele.

Jugo – A szeszélyes király

Ha a bórára ráillik a heves jelző, és hogy olyan erősen is tud fújni, ami már a hajósok számára veszélyt jelent (szerencsére ez általában mégis csak télen fordul elő); a másik, “fő” adriai szélre ezt a jelzőt nem lehet használni, de hogy a vitorlázás során mégis képes mindenféle problémákat előidézni, az azért cáfolatlanul jellemző rá.

Levant – Az ünneprontó

A levant keleti irányból fúj, a szélirány kis változásait okozzák a hosszú csatornák a szigetek között, melyek általában kelet/nyugati irányban húzódnak.

Misztrál – A jó tündér

A misztrált még “jó szélnek”, a tengerészek, főként a vitorlások barátjának is hívják.

#CroatiaFullOfNauticalRoutes